Hogyan tudok pénzt keresni zeneszerzéssel, ha nem szeretnék színpadra állni?

A következő youtube videót tettem fel pár napja a csatornámra:

[embedyt]https://www.youtube.com/watch?v=JAwP54sKjN4[/embedyt]

Mikor a videót ki akartam posztolni ide a producertanfolyam.hu-ra, nagyon megörültem, hogy egy komoly és őszinte választ kaptam rá, Byteforce-tól, amit valószínűleg a videó alatt el is tudtok olvasni. Ezért elhatároztam, hogy összeszedem a legfontosabb pontokat, és egyesével meg is válaszolom, a tapasztalataim alapján. Mint egyfajta öninterjú, a saját szerkesztésemben.

Öninterjú, Byteforce kérdezett:

1. Még egy videósorozat azzal kapcsolatban hogy hogy lehet értékesíteni a zenédet… nem célszerűbb lenne arra koncentrálni, hogy minőségi zenét állítsunk elő és a későbbiekben megjelenő zenéink jogdíjaibol keressük a kenyérre valót?

Teljesen igazad van abban, hogy a minőségi zene előállítása a legfontosabb. Meggyőződésem, hogy a minőségi munka az minden iparban a siker alapja. Ez egy alap feltétel, amire érdemes ráfeküdni.

A jogdíjakkal kapcsolatban sokáig úgy gondoltam, hogy a minőségi zenémmel építek majd magamnak passzív jövedelmet. Passzív jövedelem zenéből is létezik, viszont eddig nem ismerek olyan történetet, ahol a jogdíjak lettek volna a fő bevételi forrás, inkább egy plusz pozitív következmény volt egy amúgy is sikeres előadónál – ami miatt egy időben el is gondolkoztam rajta, hogy akarom-e én ezt csinálni. Ezért is foglaltam össze ebben a videóban azokat az utakat, amiket ismerőseim járnak, többen elég szép sikerrel. Magamnak is jó látni az egészet, egyben és remélem másnak is segítek megtalálni az utat.

2. Amit itt ábrázolsz szép és jó, de egy kezdő számára járhatatlan út.

Igen is, meg nem is. Az, hogy milyen gyorsan érik be valaki, az egyén és szorgalom függő. Velem kapcsolatban pont igaz lehet, amit mondasz, én pl 6 éves korom óta zongorázok, énekeltem, orgonáltam, zenei producerkedtem és mégsem vagyok semmilyen módon sztár – ami annak is köszönhető, hogy 20 éven keresztül nem vettem elég komolyan. (Illetve majd később még visszatérek erre a “az aki nem tudja, az tanítja” témánál. 🙂 ) Szemben például Kozák Szabival, akit Balog-Dutombé René tanított, ha jól tudom 3 éve kezdte, éjjel-nappal tolta és ghost producerként fél millió közelében van havonta. Hasonló tapasztalata lehet Hatalyák Matyinak, akit én ajánlottam be az 1G Schoolnak. De akár vehetjük Kiss Ricsit is, aki 6-8 éve csinálja és már külföldi sztároknak jelennek meg remixei, vígan megél, külföldre utazgat, stb.

Szóval kezdőként jól oda kell tennie magát az embernek, abban, amiben jó. És  sokan nem a DAW nyomkodásában lesznek végül jók, de ebben a cikkben most csak a zenekészítésről van szó. Későbbi cikkekben be akarok mutatni kapcsolódó szkilleket is, konkrét ismerősökkel példálózva.

3. Egy mixing engineer dolga nem olyan egyszerű hogy csak felcsapjon egyik napról a másikra annak az ember. Évek ha nem évtizedek gyakorlása és fül tréningje kell hozzá.

A mixing engineer dolga valóban nem egyszerű, és rengeteg tapasztalatot, gyakorlást és fülfejlesztést igényel, plusz egy jó lehallgató helységet, ami ráadásul nem olcsó. Emellett a mixinget is el lehet kezdeni – a profik is alulról kezdték, kazettás magnó szintű eszközökkel. 2018-ban is lehet ott kezdeni, hogy felvételkészítésben segítesz, egy speciális műfajban kitanulod az arányokat, eszközöket és addig gyúrod, amíg a kliensnek elég jó nem lesz.

Saját tapaszalat, amikor a Mi amor-ban a “mixing engineer”-kedésben is részvettem a szám “masterét” egy kezeletlen helységben egy 6-os Rokiton nyomkodtam össze. Ennek ellenére a youtube-on egyenletes tempóban közelít a 10 milliós lejátszáshoz és a rádióban is rendesen pörgött – ezt onnan tudom, hogy jött belőle jogdíj is.

A mixem természetesen meg sem közelíti Puha Szabi mixeit, és NS-10-eseken hallgatva egy akkusztikai szobában biztosan előjön jópár probléma. Emellett Herceg Dávid fizetett érte, egy későbbi számában is kikérte a véleményem és kifejezetten tetszett neki a hangzása. Még eddig senki nem jött oda hozzám, hogy “haver, szar a mix, nem tudom élvezni ezt a számot”. Mayoros Roland barátom, aki amúgy a zeneelmélet képzésem motivációs alapját adta, nemrég készített egy zsírkirály remixet, amivel simán bejutott egy youtube csatornára. Neki is összesen 3 év tapasztalata van.

Szóval akár hamar is lehet az ember mixing engineer és lesznek olyan emberek, akinek pont az ő mixe kell.

4. Nem igazán látom sem a magánóráknak, sem pedig egyéb efféle oktatási formának a relevanciáját. Azok az emberek akik ilyen jellegű tanárnak szerződtek nem véletlenül csinálják. “Aki tudja csinálja aki nem az tanítja”. Magyarországon pedig néhány név kivételével nincs 10-nél több olyan producer akitől bármit is tanulni lehetne.

Na, most jön az, hogy én, aki tanítom, tudom-e… 😀 Kezdek izzadni, ezzel a kérdéssel jól rátapintottál az egyik alapvető félelmemre: bennem is sokszor felmerült, hogy ér-e valamit a tanácsom, ha még – a te mércéddel mérve – nem bizonyítottam – azaz részben a tanításból élek és nem jogdíjakból, és közel sem vagyok sztár. Nincsenek díjaim és kevesen ismernek a szakmában.

Emellett folyamatosan jönnek hozzám tanítványok és sokan visszajönnek. Ami persze azt is jelentheti, hogy azt hiszik, segítek, közben jól átvágom őket és az egész kamu. Komolyra fordítva a szót, van, aki a zeneszerzésben jó, van, aki a tanításban és van, aki mindkettőben – lásd pl. Kshmr (a link alatt egy ADE masterclassa található, érdemes belenézni). Tanárként az a dolgom, hogy összeszedjem, amit a top zeneszerzők és top tanárok mondanak külföldön, összevessem a saját tapasztalataimmal és ha jön hozzám valaki, akkor pont azt a szeletét kapja tőlem, ami rá vonatkozik, olyan formában, ahogyan őneki a legmegfelelőbb és közben motiváljam is, hogy kihozza magából a maximumot.

Illetve, amikor véleményezésre/befejezésre hoznak hozzám számokat vagy szám ötleteket, akkor az a feladatom, hogy a végeredmény megvalósítsa a kliensem álmát és biztonságot adjon neki, hogy úgy, ahogy összeraktuk, rendben van. Biztonságért magam is szoktam mentorokhoz fordulni és ők rendszeresen mondanak olyanokat, olyan szemszögből, amire magam nem is gondoltam volna.

Valójában mindent magától tanul meg az ember. Mindenkinek elmondom, hogy nem tudom “megtanulni” a zenét valaki másnak. És én is mindent magam tanultam meg – amellett, hogy rengeteg információt kaptam tanároktól és mentoroktól, amikért igen hálás vagyok. (Remélem, nem felejtem el, akarok írni egy cikket, amiben hosszú listán felsorolom, hogy kiktől mit tanultam, milyen élményeket kaptam, mindre büszke vagyok.)

5. Egy programot igazából bárki meg tud tanulni tanár nélkül, de a zene /művészet nem igazán itt kezdődik.

Jól látod. Egy programot bárki meg tud tanulni tanár nélkül is. És tovább is mennék: a zenét/művészetet is bárki meg tudja tanulni tanár nélkül is. Sőt, amikor tanítok, a legtöbb energiámat arra szánom, hogy nehogy “elrontsam” a másik kreativitását. Ha megvan a motivációd és a kitartásod, előbb-utóbb mindenre rájössz. A tanítás egyszerűen egy gyorsítópálya: a cél, hogy hamarabb jöjjön a sikerélmény, és így a kitartásod is és a motivációd is erős maradjon.

Zárszó

Nektek mi a véleményetek a fentiekkel kapcsolatban? Ha bármilyen hasonló tapasztalatok, vagy akár ellenvetésetek, ellentétes tapasztalatotok van, írjátok meg nekem kommentben vagy e-mailben. Ahogy szoktam az előadásaim végén mondani: akkor vagyok csalódott, ha nincs hozzászólás és akkor örülök, ha van!:)

Tetszett a cikk? Lájkold vagy oszd meg Facebookon: