A legfontosabb zenei eszköz!

Arról az eszközről szeretnék beszélni, ami az igazán nagy producereket naggyá teszi. Pedig a legegyszerűbb és minden DAW-ban ugyanúgy kell csinálni. Nos, a bulváros bevezető után gyorsan elárulom: A szünetről van szó.

A szünet a legfontosabb zenei elem, és a legnehezebb leírni, mert szünetet írni olyan érzés, hogy “nem csináltunk semmit”, “a szám túl egyszerű”, “nem túl üres így?” és hasonlók. Ráadásul szakmai berkekben hajlamosak azt mondani, hogy “ebbe a számba kéne még valami”. Pedig általában: nem. Sőt!

A legfontosabb hangok azok, amiket kitörölsz a végső változatból.

Meg kell írni és ki kell mute-olni, el kell rakni a kukába, vagy 4 perc utánra, hogy ha kell, majd elővesszük megint – ez könnyít a lelkünkön. Végül 90%-ban nem vesszük elő. Fura folyamat, de azt figyeltem meg, az írásnál ugyanez van és sokszor a programozásnál is.

Mire jó a szünet?

A szünet a következő dolgokra jó:

  1. A szünet segít hangsúlyt adni egy zenei egység kezdetének.
  2. A szünet olyan, mint beszéd közben a levegővétel: segít tagolni a mondanivalót – és nélküle megfullad a szám.
  3. A szünettel lehet elérni, hogy ne egyszerre üssenek a hangszerek, ezért nagyban könnyíti a mixelést.
  4. A szünettel lehet elérni, hogy a hangszerek “beszélgessenek” egymással, és ne mindenki egyszerre beszéljen. (TV sorozatokban saját tapasztalatból tudom, hogy ha valaki rábeszél a másikra, újra veszik a jelenetet. Ráadásul külön ember figyel erre.)
  5. A szünet sokszor jó meglepetés elem. (And all the hands go up… and they stay there)
  6. A szünetért hálás a közönség: a szünet csökkenti a szám információ tartalmát, ezáltal könnyebb hallgatni, kevésbé fárasztó. Ezt a hallgatóság azzal hálálja meg, hogy többször is meghallgatja a számod.

Miért mondják mégis sokszor szakmai berkekben, hogy még üres a számod? (Hogy ez a kérdés komoly kontextust kapjon, elmondom, hogy Avicii-t is sokan kiröhögték a szakmában, amikor az Ultán a nagyszínpadon a kis egyszerű country-s progresszív vackát bőgette…) Azért mondják, hogy üres a számod, mert ők rengeteg számot hallgatnak, és sokkal könnyebben felfogják a zenét, mint a közönséged. Ráadásul 100%-osan összpontosítanak rá és azt keresik, mit lehetne még kihozni belőle. Nem csoda, ha “találnak” helyet. 🙂 Szóval akkor jó a számod, ha leszólják, hogy túl egyszerű. 😀

A túl sok szünet veszélye

Most, hogy érveltem a szünet mellett, 180 fokos szöget váltok és ellene is érvelek. Ugyanis én egy időben annyira megszerettem a szünetet, hogy átbillentem a másik oldalra és elkezdtem túl sok szünetet írni.

Onnan tudtam, hogy túl sok szünetet írtam, hogy elkezdtek a számaim “blokkosak” lenni és helyenként megtört a lendületük, elkezdtek döcögni, illetve elveszett az energia. Vannak elemek, amiknek igenis gördülnie kell! Ilyen elemek pl a háttér groove és sokszor a refrénnél is hálás dolog picit “megúsztatni” a számot szünetmentes paddal vagy éppen kitartott basszusokkal. Illetve két egység közötti váltást sem kell görcsösen kihangsúlyozni.

Sok számban ráadásul nem bonyolítják túl a dolgokat: kizárólag az ének az, ami a váltást adja és az alapban nincs még dobkihagyás se. Erre úgy döbbentem rá, hogy mostanában sok karaoke alapot hallgatok. Karaoke vagy másnéven instrumentális változatot azért nagyon hasznos hallgatni, mert az ének nem takarja el a zenei alap részleteit – mégha ezek a reprodukciók nem is tökéletesek. Lásd: Sun is shining “official” instrumental.

Hol férne el még szünet?

Tipikus helyek, ahol simán elfér még szünet:

  1. Egyszerre szóló basszus és kick.
  2. Kiállás előtt érdemes fokozatosan elvenni a ritmusokat.
  3. A drop előtti felütés előtt tisztítsuk ki a fölösleges hangjegyeket.
  4. A dropban vegyük ki a padokat, esetleg érdemes úgy kialakítani, hogy két hangszer “felelgessen” egymásnak. (pl ebben az Animals-ból vett részletben egy egyszerű sweep felelget a fő dallamnak)
  5. Ének verze alatt nem feltétlen kell más, mint egy ritmus szekció.
  6. Kísérletezhetünk cinek és arpeggio-k időleges elvételével, rétegek kivételével is.

Az aranyközépút

Az aranyközépút megtalálásához szerintem szükséges a gyakorlat és sok-sok szám reprodukálása. És azt is ajánlom, hogy billenj át! Kezdj el intenzíven szünetet írni, majd kezdj el megint töményebb irányba menni, egyre finomabb átbillenésekkel, és meglesz a középút. A bátor átbillenés azonban nagyon fontos! Ha nem billensz át, az olyan, mintha gyorsulni akarnál a kocsival, de csak egy lehelletnyit érintenéd a lábaddal a gázpedált. Szóval csak bátran!

Ha szeretnél visszajelzést kapni arról, hogy hol érdemes több avagy kevesebb szünetet hagynod a számodban, szívesen segítek. Nem rég elég büszke voltam, amikor egy tanítványom facebookon átküldte a mixét és hallottam, hogy a szünetek használatával mennyire látványosan fejlődött. Ha szeretnél hozzám járni, itt tudod megtekinteni a részleteket.

Tetszett a cikk? Lájkold vagy oszd meg Facebookon: