FL Studio vs Ableton vs Logic vs Cubase

Ebben a cikkben összehasonlítom a legnépszerűbb zeneszerkesztő szoftvereket (DAW-ok). Az összehasonlításból csak egy népszerű szoftvert hagyok ki, a Pro Tools-t, mert azt általában azok a profi hangstúdiók használják, akiknek a számodat érdemes lesz később beküldeni mixing-masteringre.

Az egyes szoftverek népszerűsége stabil, a google trend alapján.

Jól látszik, hogy az FL Studio kiemelkedően a legnépszerűbb a google keresések alapján. A képet annyival árnyalnám, hogy hagyományos hangstúdiókban a Cubase és a Nuendo nagyon elterjedt, illetve a profi elektronikus stúdiók (lásd itthon az 1G studios) elsősorban Abletont használnak.

Előnyök és hátrányok

Nincs olyan, hogy legjobb vagy legrosszabb DAW. Minden attól függ, ki kivel dolgozik együtt, milyen szoftvert szokott meg, hogyan szeret dolgozni.

• Az FL Studio előnye szerintem, hogy a túlárazott Ableton-hoz képest kifejezetten olcsó és jól néz ki: van kedvem benne zenét írni. Engedi, hogy rendetlen legyek, ezért kifejezetten gyorsan lehet benne haladni. És szintén plusz, hogy a dizájnja bünteti a túl sok hangszert.
• Az Ableton egy igazi öszvér. Szerintem kifejezetten lélekölő módon ronda, de jól bírja a terhelést és jól használható, nagy projekteknél is átlátható marad, a sávolás miatt. Viszonylag helytakarékos. Amiért szeretem: van windowsra is és mac-re is és itt lehet a legjobban warpolni (azaz itt könnyen ritmusra tudom igazítani a rosszul felvett énekemet, gitáromat és dobomat 🙂 ).
• A Logic kifejezetten jó kezdőknek, mert elrejti a haladó funkciókat, és csak akkor kerülnek elő, amikor már picit jobban beleástad magad a szoftverbe. Plusz nagyon jól szólnak a gyári presetek. Cserébe nem hely- és processzortakarékos, hogy vedd meg a jobb gépet meg az óriási képernyőt. Emellett ha jól tudom, AU pluginokat kezel csak, tehát a csak VST-formátumú pluginokhoz kell egy programot szerezni, ami átkonvertálja azokat.
• Cubase (vagy Nuendo) a klasszikus DAW. Ő a nagyöreg. Az FL-t még Fruity Loops-nak hívták és gagyin szólt, amikor a Cubase-zel már filmzenéket meg albumokat vettek fel. Én azért váltottam Nuendo-ról Abletonra, mert a warpolást nagyon sokáig nem tudta. (most már tudja)

Megjegyzések a cikk végén levő táblázathoz

• A minimum árnál a profi használathoz minimálisan szükséges verzió ára van feltüntetve, az én megítélésem szerint. Beetető meg próba verzió a Logic kivételével mindegyik szoftverből van, de azt pont úgy csinálták meg, hogy ne tudj összehozni benne semmi értelmeset.
• A standard workflow: midi clip/audio megy bele sávokba, ezek a sávok a szerkesztő sorai. A sávokon effektek vannak, majd a sávok belefolynak buszokba (vagy csoportokba) végül kikötnek a masteren. Az FL logikája hasonló, de más, mert a szerkesztőben vannak sorok, amik nem sávok és a “patternek” több sávba is küldhetnek egyszerre jelet, szóval össze van kuszálva picit.
• Az automatizáció az kifejezetten az Ableton erőssége, FL-ben nem problémás,  Cubase-ben se volt vele gondom, a Logic-ban viszont az automatizálás nekem kifejezetten szenvedés volt.

Ha mobilról olvasod a cikket, a táblázathoz forgasd el a mobilod.

Kiegészítés

Grubits Gábor a Facebookos producertanfolyam oldalon kérdezte, hogy mi a helyzet a Reason-nel? És ennek kapcsán azt érdemes tudni, hogy a cikkben felsoroltakhoz képest van még sok más DAW (Reason, Cakewalk Sonar, Studio One, ACID), amivel szintén lehet számot írni, sőt születtek slágerek is (lásd Reason: Stromae megmutatja, hogy hogy csinálta az Alors on Danse-t). Viszont ezeknek a felhasználói bázisa alacsony. Egyedül a Reasonba érdemes belenézni, mert van egy csomó saját hangja és egy jellegzetes hangzásvilága, ami inspirálhat. Én a Reason-t sokáig ReWire-n keresztül Nuendóba bekötve úgy használtam, mint egy hangszert.